|
 |
|
|
... mutatnám
Mondani nem tudom, mutatni nem lehet
Ezért csak odalépek, átölellek, és azt súgom: Szeretlek!
Nézlek egy szerelmes lélek, nézlek s a szívedből kérlek.
Nézlek s a tekinteted rabul ejt, félek a szívem elraboltad végleg.
Ha dúl az ég és pusztít a vihar ha a világon minden élőlény kihal, ha majd minden csillagot temetnek. Akkor is ott lesz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sem lehet,
Ha démont fest az álmom,
De bárhogy hívnál is-veled
Sosem lehetne szállnom!
A lelkem húrját tépdesed
Egy gyötrő szenvedéllyel,
Úgy fáj nehéz tekinteted,
Megperzsel,hohyha nézel."
-Tehozzád szálljak én talán?
Nem érzed önmagadban,
Hogy csak halandó vagy, leány,
De én, én halhatatlan?"
-"Az ékes szót nem kedvelem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... valami más is?
Mégis, hogy itt állsz előttem,
Hanggal, testtel és lélekkel,
Sokkal több, mit érzek,
Mint mikor bekapcsolom a gépet.
S ahogy látom tekinteted,
A szó belém reked.
Elmondtunk már mi mindent,
Mit lehetett,
Most hadd érezzelek!
S ahogy szelíden átölelsz
és visszaölellek,
lassan felengede... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... az eliszaposodott hátsó mellékutakon csak patkányok közlekednek. Tévedj el, ami könnyen megesik, és hirtelen száz, zsákokból és csontokból épült mocskos palotát őrző szem tartja fogva tekinteted. (.)
Az a szóbeszéd járja, hogy ennek a városnak a lakói járnak a vízen. Hogy, s ez még különösebb, hártya van a lábujjaik között. Nem minden láb hártyás, csak a csónakosé, kine... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... érezned kell: nagyon szeretIek!
147. Mondd, mi a szerelem? Két lélek - egy gondolat, Két szív - egy dobbanás!
148. Mosolyod az ételem, szemed ragyogása az italom, tekinteted az életem, ha nem láthatnálak talán nem is léteznék.
149. Most pezseg a vérem, s lángol a szívem, a testembe végre visszatér a lelkem, szerelemes vagyok s nem gyűlölök boldo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... olyan nehéz a szó,
Most arra gondolok,
Hogy sírni volna jó.
Menekülök inkább,
Futok a múlt elől,
Hisz fáj minden pillanat,
ha emlékezés gyötör.
Minden tekinteted fáj,
Minden ölelésed sajog
Minden csókod éget
Mert nélküled vagyok.
A partot a víz öleli,
A fákat az őszi szél,
A virágokat a napfény,
A Holdat a sötét... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... át,
fülembe súgja szerelem dalát.
Új tavasz, új szerelem várt reám,
szívemben hagytad szemed sugarát.
Sötét estén találkoztam veled,
Hold fényben éreztem tekinteted.
Kedves mosolyod ott rabul ejtett,
s karomba zárlak minden este.
Májusi szellő száll bokrokon át,
holdvilág kacsint szobám ablakán.
Fehér tejúton postakocsi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... át,
fülembe súgja szerelem dalát.
Új tavasz, új szerelem várt reám,
szívemben hagytad szemed sugarát.
Sötét estén találkoztam veled,
Hold fényben éreztem tekinteted.
Kedves mosolyod ott rabul ejtett,
s karomba zárlak minden este.
Májusi szellő száll bokrokon át,
holdvilág kacsint szobám ablakán.
Fehér tejúton postakocsi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gyönyörű vagy
Mikor szemedbe nézek
Tekinteted gyengéden lopom,
Mikor szemeid rám néznek,
Álmomban, a kezedet fogom.
Ha a kezedet megfoghatnám,
Ha az arcodat megcsókolhatnám!
Más szerelme nem kell,
S veled lennék a legboldogabb ember!
Mikor rád nézek, és rád mosolygok.
S ha te is rám nézel,
Te is néha... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kelnek valóra
Képzeletbeli úton járva.
Itt-ott feldereng
A múltnak fagyos szele
Néhol érzéseket csal szívembe
A szerelem mámora vele.
Óh-had ütközzem tekintetedbe
Rabul ejtve egy éber éjszakán
Had suttogjam halkan-félve
"Te szövődöl minden gondolatomon át"
Valljam be Teneked őszintén
Vágyam titkos mivoltát
Megnyílva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kelnek valóra
Képzeletbeli úton járva.
Itt-ott feldereng
A múltnak fagyos szele
Néhol érzéseket csal szívembe
A szerelem mámora vele.
Óh-had ütközzem tekintetedbe
Rabul ejtve egy éber éjszakán
Had suttogjam halkan-félve
"Te szövődöl minden gondolatomon át"
Valljam be Teneked őszintén
Vágyam titkos mivoltát
Megnyílva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... táncparketten.
Mióta megismertelek, gondolataim össze-vissza cikáznak, mint hulló csillag az égen,
Lelkem egyre szárnyal, mint kalitkába zárt madár, mert rabul ejtett szépséged, elragadó tekinteted,
A lelked az a börtön hol raboskodnék örökön-örökre.
Mikor szemeidbe nézek ezernyi csillag tündöklő képe, köszön vissza tekintetedben, a lelked látom és
O... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bárcsak távozhatnék mellőled, de nem merek, mert félek, hogy felismered gyávaságom.
Magasan hordom hát a fejem, és gondtalanul állok elébed.
Szemedből felém sugárzó kemény tekinteted elevenen tartja és újra felszaggatja minden sebemet.
42.
Ó, őrült, fenséges mámor;
Ha kirúgod kapuidat, és a világ szeme láttára a bolondját járod;
Ha szé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mámori élmény
Már ha rám nézel,tudom,
mire vágysz!
Tekinteted árulkodó!
Kezdődhet a mámori élmény,
minden, ami szép és jó!
Kéjes érintésed rabul ejt!
Édes bűnbe viszel!
Símogass még!Még!
Szoríts és sose engedj el!
Csókodtól felforr a vérem,
a csóktól,mi oly édes!
Az ölelkezés ettől oly jó,
vadító és szenve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Mámori élmény
Már ha rám nézel,tudom,
mire vágysz!
Tekinteted árulkodó!
Kezdődhet a mámori élmény,
minden, ami szép és jó!
Kéjes érintésed rabul ejt!
Édes bűnbe viszel!
Símogass még!Még!
Szoríts és sose engedj el!
Csókodtól felforr a vérem,
a csóktól,mi oly édes!
Az ölelkezés ettől oly jó,
vadító és ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
a zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem a kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... át,
fülembe súgja szerelem dalát.
Új tavasz, új szerelem várt reám,
szívemben hagytad szemed sugarát.
Sötét estén találkoztam veled,
Hold fényben éreztem tekinteted.
Kedves mosolyod ott rabul ejtett,
s karomba zárlak minden este.
Májusi szellő száll bokrokon át,
holdvilág kacsint szobám ablakán.
Fehér tejúton postakocsi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Horváth Ödön - AZ ÖRÖK IDŐ NYOMÁBAN
Újév hajnala;
dérlepte ágak között
a felkelő nap.
Mennyire csöndes
az év első hajnala
emberek nélkül.
Újév reggelén
kilőtt petárdák jelzik
mily rövid egy év.
Saját lépteim
csapják a legnagyobb zajt
Újév reggelén.
Ím a ligetben
széltől-szövött zúzm... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tájban,
Szemed, mint az égen szikrázó csillag,
Hajad a fényesen ringó búzatengert idézi.
Mosolyod a mennyekbe repít,
Tested csodás alakja megbabonáz,
Bársonyos tekinteted fokozza vágyam,
Hogy öleljelek, és egyé váljak veled.
Fenséges, felemelő mit irántad érzek,
Átjár az élet melege, izzó szívem rád vár,
A kósza felhő rólad ... |
|
|
|
|
|
